A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotósuli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotósuli. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. május 15., kedd

Véget ért a Fotósuli

Megnyílt a Fényecset Fotósuli No. 7. zárókiállítása

Végetért egy "tanév", véget ért a Fényecset Fotósuli 7. kurzusa. A természetfotós tanfolyam végén a résztvevők anyagaiból kiállítás nyílt a Magyar Természettudományi Múzeumban.

A történet még ősszel kezdődött, amikor Emese ötlete nyomán mindketten beiratkoztunk Zsila Sándorhoz, a Fényecset Fotósuliba, hogy alaposabban is megismerkedjünk a természetfotózás műfajával. A 2006-os évben még szerdánként, 2007-ben keddenként találkozott kicsiny csapatunk. Nagyon kellemes hangulatban teltek az órák zömmel képelemzéssel, de sikerült megismernünk egymás fotós cuccait is, kitárgyalva azok előnyeit, hátrányait egyaránt.

Több alkalommal is eljutottunk a természetbe is. Decemberben fotóztunk először együtt, akkor üvegházban gyakoroltuk a növényekkel. Sajnos igazán szép téli időjárás egyszer sem volt, így legközelebb március elején jutott ki a csapat a szabad ég alá. Ezen az első szép tavaszi napon az elmaradhatatlan kökörcsin-fotózás került sorra. Mindenki nagyon megkedvelte ezeket a kedves kis virágokat, jól kimozogtuk magunkat a friss levegőn. A márciusi hosszú hétvégén szép napokat töltöttünk a Mátrában, május elsején Nagykovácsi határában kirándultunk egy nagyot. Végül Géczy Dorottya látott vendégül minket egy kis kertipartyn a tanfolyami kiállítás előtti hétvégén — ezúton köszönjük neki a szíves vendéglátást!

A megnyitó előtti napokon sokszor az éjszakába nyúlva készülődtünk: készültek az oklevelek, a képek keretei, a bemutatásra kerülő két diaporáma, a késő éjjel érkező, frissen kinyomtatott képek felvágása. Legtöbbet Satya és felesége Judit tett a kiállításért — ezért az összes tanfolyamtárs nevében köszönettel tartozunk nekik! Aztán felvirradt a nagy nap, és a Magyar Természettudományi Múzeumban elkezdtük a kiállítás felépítését. Több csapatban folyt a képek keretezése, falra akasztása, felcimkézése a kis teremben a hangosítás és a kivetítő beállítása, a kis büfé berendezése — de végül éppen időre minden elkészült. A vendégek is megérkeztek — már akit nem kergetett el a hirtelen jött felhőszakadás. A múzeum mélyén alig hallottunk valamit a viharból, volt aki csak kifelé szembesült a felhőszakadással.

Zsila Sanyi és Géczy Dorottya nyitotta meg a kiállítást, átvettük az okleveleinket, majd a képek megtekintése után először a természetfotóinkból készült diaporáma, majd a képek készítésének körülményeit demonstráló werk levetítése került sorra. Ezután a büfé volt a soron, és alaposabban is ki lehetett elemezni a megjelentekkel egy-egy kép készítésének körülményeit.

— Milyen lett a kiállítás? — kérdezték azóta többen is akik nem jutottak el a megnyitóra. Nem nagyon lehet ezt elmondani, legegyszerűbb talán megnézni élőben hiszen a képek a falon maradnak egészen 2007. május 31-ig.

A tanfolyamnak ezzel vége lett. Sokat gazdagodtunk ez alatt az idő alatt, sokat tanultunk egymástól, de leginkább Satyától. Egészen másképp nézünk már a saját, és mások természetfotóira, hiszen jobban látjuk a készítésük hátterét, így a lehetőségeket, no meg persze a hibákat, tanulságokat is egy-egy képben. Reméljük a kis csapatunk nem oszlik fel, és fotózunk mi még együtt valahol a Természetben!

2007. március 11., vasárnap

Kökörcsintevések

Fényecset fotósuli

Korán kezdődött ez a nap: hajnali 4-kor keltünk. Miért? Mert a kökörcsin szőrös — és nem borotválkozik... :) Természetfotós terepgyakorlaton jártunk a Fényecset Fotósulival, amelynek elsődleges célja a tavasz talán legszebb virágainak, a kökörcsineknek a becserkészése volt.

Előző nap nagyon szürke, esős idő volt — bár a meterológia vasárnapra már napsütést mondott. Hajnalra valóban ki is derült az idő: a félhold sápadt fénye ömlött el a szobán mikor felébredtünk. Gyors pakkolás, öltözés és már capplattunk is ki a buszmegállóhoz, hogy a Bah-csomóponthoz érjünk ahol kis csapatunk találkozója volt. Innentől autóval mentünk tovább (köszönet Zsila Sanyinak a fuvarozásért), és már a hegyoldalban gyalogoltunk felfelé amikor a Nap vörös korongja előbukkant a horizonton. A hegy oldalában, az út mentén néhány álmos fekete kökörcsint láttunk, de ekkor még nem volt elég fény a fotózáshoz, így átmentünk zergébe — és meglátogattuk a leánykökörcsinek otthonát.

Ezek a kedves, szigorúan védett virágok a leglehetetlenebb helyeken nőnek: meredek sziklafalak repedéseiben, illetve a hegy tetején az előző évből ottmaradt, száraz fű alatt bújnak meg. Sikerült is számos tövet találnunk, és a csapat hamarosan szétszéledt a sziklák között, hogy néha spontán összeverődjön kisebb-nagyobb csoportokban, pl. a hegy tetején látható csinos 5 szálas kökörcsincsokornál.

Gyorsan száll ilyenkor az idő, így már kora délután lett mire elindultunk lefelé. Ekkor kerültek lencsevégre az időközben felébredt fekete kökörcsinek. Rengeteg volt, de a száraz fűben annyira elbújtak, hogy igen alaposan kellett átvizsgálni a terepet fotózás előtt, hogy nehogy eltapossuk véletlenül ezeket a törékeny kis virágokat. Már virágzik a mandula is, előbújtak a méhek, egy lepkepár is feltűnt néha. Itt-ott elvétve tavaszi hérics is sárgállott az út mentén. Határozottan melegen sütött a nap, így egymás után kerültek le rólunk a meleg ruharétegek.

Mi tagadás alaposan elfáradtunk a nap végére, de nagyon jól esett végre kimozdulni a városból. A friss levegő, és a testmozgás nagyon hiányzott már mindkettőnknek. Fotózás közben az ember állandóan mozgásban van — és ez sziklákon való mászkálásból áll. Amikor egy kép beállítása során az ember lekuporodik a lehetetlenül alcsonyan levő fényképezőgéphez, majd egy a képbe lógó fűszál elhajtása miatt feláll az jól átmozgatja az izmokat. Természetesen mindezt többtucatszor kell megtenni képenként, pláne hogy a szél is ellenünk dolgozott, minden kiszedett fűszál helyett 2-3 újabbat fújt a látómezőbe.

Ez volt idén az első, nem csak hőmérsékletét tekintve tavaszi nap. Végre éled a természet, mint időtlen idők óta minden tavasszal teszi. Reméljük így lesz ez majd jövőre is...

Hasonló tartalmak

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...