A hétvégén Oszkón jártunk. A terveinkben egy kis hullócsillag-megfigyelés és természetesen fotózás szerepelt volna. Sajnos az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe, így a meglehetősen rövid pihenés nem sikerült tökéletesen...
Péntek este indultunk Pestről, még kellemesen meleg, verőfényes időben. Relative gyorsan sikerült átverekedni a metrófelújjítás okozta közlekedési problémákon, jegyet is kaptunk — így a vonat 18:05-kor nekivágott a hosszú útnak Szombathely felé.
Várpalota magasságában értünk be az első felhőtömb alá. Innentől elég szomorkás, szürke időjárás volt, az alkonyat mégis hozott látnivalót: gyönyörű látvány volt a fent súlyos, szürke fellegekel terhes ég, az izzó horizont, és a Somló-hegy ebbe belehasító jellegzetes alakú fekete tömbje. Sajnos ezt csak pillanatokra élvezhettük, mert egy kanyar után átkerült menetiránnyal szembe. Sárvár környékén hirtelen kiértünk egy nagyobb derült folt alá, és az akkorra már koromsötét égen a vonatból kihajolva a már halványodó Chi Cyg is szépen látszott — és 42-nek találtatott.
Szombathelyen már kicsit fátyolos ég volt, de még derült. Itt szálltunk át a Nagykanizsa felé menő személyvonatra, amivel jó félóra döcögés alatt leértünk Vasvárra. Útközben a Hold néha kikandikált a felhők között, szépen bevilágítva a szelíden hullámzó, dimbes-dombos tájat.
Itt már várt minket atyám, így innentől autóval tettük meg a hátralevő pár kilométert. Útközben a völgyek alján sűrű, gomolygó köd volt — az utat is alig lehetett látni. Mire a pincéhez értünk, az ég teljesen beborult. Így sajnos szóba sem jöhetett a hullócsillag-észlelés a dombtetőről, gyorsan sátrat vertünk hát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szívesen látom a véleményedet, ne habozz hanem írj!