Bózsva — Nagyhuta

Zempléni ősz, Országos Kéktúra

Meglehetősen szomorkás időjárásra ébredtünk: minden szürke volt, kicsit ködös, néha-néha szemerkélt az eső is. Arra gondoltunk, hogy az ilyen időjárásban nem érdemes folytatni a Füzérnél félbehagyott túrát, ezért a kéktúra Bózsvától délre eső szakaszának futottunk neki, amely végig völgyben halad.

Kishutára egészen gyorsan átértünk, hiszen eddig már a terep is ismerős volt, és fotózni sem nagyon volt mit a nagy szürkeségben. Innen a túraútvonal Kishuta főutcáján vitt tovább, balról a Som-hegy jobbról a Lackó-hegy közé beszorított völgy alján. Az utcában egy kis patak vize is siet a Kemence-patakba — ennek a nevét azonban egyetlen térképen sem találtuk meg. (Egyik ága Nagyhutánál a Repka-völgyben ered, a másik a Tegda-völgyben a Tariska hegy oldalában.) Az utca elég forgalmasnak bizonyult. Mindenki a falu felénél található temető felé igyekezett — lévén Mindenszentek napja volt.

Kishuta nem is olyan kicsi — legalább 2 km hosszan házak között visz az út, nagyon szép környezetben. A falu határában megálltunk egy kicsit enni-inni egy kisebb tisztáson. Itt egy érdekes alakú, tekervényes mohalepte fáról számos szép mohás képet készítettünk.

A falut elhagyva a völgy méginkább összeszűkűlt, a műút meredek hegyoldalak, csodás színű erdők között halad. A meglepően bővizű "Nevenincs patak" hangos csobogása folyamatosan elkísért minket. Egy kis zúgónál — valahol a Kis-Gile vár és a Malom bérc közötti szakaszon — nagy patakfényképezésbe kezdtünk. Sokféle kép készült, néhol bizony már a patak kavicsos medrében állt az állvány...

Mire Nagyhuta határába értünk eleredt az eső is. A Községháza kerítésén sikeresen megtaláltuk a kéktúra bélyegzőt. A gumibélyegző fémnyelű, de sajnos törött. A két fele csak úgy össze volt drótozva — így elég macerás használni.

Éppen ekkor indult egy busz vissza Pálháza felé — itt befejeztük hát a túrát, tekintettel az egyre erősebb esőzésre. Pálházán bő egy óránk volt a bózsvai busz indulásáig, így ismét a Tölgyfa vendéglőben kötöttünk ki. Miután jóllaktunk, sikerült elérni a buszt is így már világosban relative korán visszaértünk. A vacsoráig hátralevő időt az elmúlt napokban készült képek rendezésével töltöttük.